Idegpálya film magyarul2016.10.27. 17:27, Anne
A napokban jutott eszembe, hogy bár a film megjelenése előtt rendszeresen hoztam a friss híreket Emma Nerve című filmjéről, ám a magyar megjelenéséről nem volt friss az oldalon. Így ezt most ezzel a bejegyzéssel szeretném bepótolni, hiszen a mozin kívül már az interneten is megtekinthető online az Idegpálya című film. A filmet szeptember 22 -én kezdték el játszani a hazai mozikban, és jelenleg is megtekinthető. A still képeket és posztereket elhoztam nektek már egy régebbi bejegyzésben, de ha esetleg nem láttátok volna őket, a galériában az összeset megtaláljátok. A 'Tovább olvasomra" kattintva pedig elolvashattok egy kritikát is a filmről, amit a Mozi mánia oldalán találtam.
Játékos vagy Néző vagy?
A középiskolás Vee (Emma Roberts) nem az a kimondottan bevállalós típus, megszokta, hogy inkább csendben, a háttérből figyeli az eseményeket. Egy nap azonban barátai unszolására benevez egy népszerű online közösségi játékra, az Idegpályára, ahol a Nézők határozzák meg, milyen vakmerő feladatokat kell teljesíteniük a Játékosoknak élő, egyenes adásban.
Vee a New York-i éjszakában összetalálkozik a titokzatos idegennel, Iannel (Dave Franco), akiről hamarosan kiderül, szintén az Idegpálya játékosa. A Nézők egyből felfigyelnek rájuk és irányításukkal már együtt kell végigcsinálniuk a vadabbnál vadabb feladatokat. A páros néhány óra leforgása alatt óriási népszerűségre tesz szert az internetes szurkolótábor körében. Ám ami ártalmatlan versengésnek indult, hamarosan adrenalintól túlfűtött hajszává alakul - a Nézők egyre követelőzőbbekké, a feladatok egyre veszélyesebbekké válnak. Vee számára pedig már nemcsak a hírnév és a győzelemért járó pénz, hanem annál sokkal drágább dolog: az élete a tét.
A rendezőpárostól nem áll messze a téma, 2010-ben már jelentkeztek a Carfish című dokumentumfilmel. A film az online randizás bizarr oldalát mutatta be a néző számára. Az Idegpálya esetében nyugodtan mondhatjuk, hogy rutinos, a “terepet” ismerő páros dirigálhatta a filmet. Egy remek rendezéshez viszont elengedhetetlen egy kiváló alapanyag is amit Jessica Sharzer és Jeanne Ryan biztosított íróként.
Az Idegpálya története szerint egy játék applikáció jelenik meg a piacon, ahol az alkalmazást használó dönti el, hogy aktív résztvevője szeretne lenni a játéknak, vagy csupán szemlélője az eseményeknek. Aki az utóbbit választja annak semmi más dolga nincs, mint élvezni a műsort, aki viszont a játékos opciót választja az egy Felelsz vagy mersz típusú játékban találja magát, a felelsz rész nélkül. Egyfajta bátorságpróba ez, ahol pénznyereményekért cserébe különböző feladatokat kell végrehajtania a játékosoknak. Mindezt rögzítik webkamerákkal, természetesen ahogy belemelegedünk a játékba egyre durvább feladatokat kell teljesíteni, de ezzel arányosan növekszik a nyeremény is.
Bármennyire is hihetetlen, de az álomgyár valahogy elfeljetette hogy felnőtt egy korosztály, akinek ha valamilyen szolgáltatásra, információra van szüksége azonnal az okostelefonjához nyúl. A fél világot meghülyítették néhány hónapja például a Pokémon GO játékkal, de valahogy Hollywood még nem érzett rá a témában rejlő hatalmas lehetőségekre. Most nem az Angry Birds-re gondolok, ahol egy sikeres okostelefon játék köré fabrikáltak egy történetet (ezt is szerintem néhány év csúszással), hanem hitelesen ábrázolni a vásznon azt, ami a mai fiatalokat körülveszi, ami meghatározza az életüket.
Mindez persze nem is egyszerű feladat, hiszen nem túl érdekfeszítő ha mondjuk egy film arról szól, hogy hogyan törik fel a hackerek egy bank biztonsági rendszerét, így rendszerint a filmekben ezt három kód beírásával megoldják a számítógép guruk. Azonban itt van már az a korosztály, akiknek ez kevés, mindent tudnak az okosteledonokról, a fent említett példa már nem izgalmas számukra. Az Idegpálya pont ezért fantasztikus, kiszolgálja a létező igényeket, a történetet egy olyan közegbe helyezi ami leköti a fiatalságot, ráadásul mindezt teljes mértékben hitelesen, mellőzve minden túlzást, legalábbis a film kétharmadában.
Remek érzékkel váltogatja a rendezőpáros a hagyományos nézetet, a GoPro-s képeket és a mobiltelefon kamerás felvételeket, majd közbeszól Hollywood. A film utolsó része ugyanis tipikus álomgyári betegségben szenved. Soha nem értettem, hogy miért kell a végén mindenből több, mindenből nagyobb, a remekül felépített történetet egy szokványos akciófilm szintre degradálják. Haragudni azonban annyira nem lehet, mert cserébe kapunk bő egy órányi fiatalos élményt, amit eddig nem nagyon láthattunk moziban. Kár érte, hogy (vélhetően) a producereket nem sikerült meggyőzni arról, hogy ha nem ragaszkodnak a popcorn mozik jól bevált, azonban már unalmas megoldásaihoz, hanem követik azt az utat amin elindult a történet, akkor ez lehetett volna az idei év legjobb kalandfilmje.
Tömören:
Végre hitelesen ábrázolják az okostelefonok, a felkapott applikációk körül kialakult, vagy pillanatok alatt kialakuló szubkultúrát. Nem is lepődnék meg, ha az elkövetkezendő években valóban piacra kerülne egy hasonló szisztémán alapuló játék. A főhősünk, Vee (Emma Roberts) karaktere még akkor is szerethető marad, ha ostobaságot csinál. Ha nem szúrják el a végét, akkor pár év múltán igazi kult alkotásként beszélnénk az Idegpályáról. Akit nem zavar egy ostoba végkifejlet, azoknak azonnal indulás a moziba!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
